“Nyugodj meg, szinte mindenki VPN-t használ!” - a Nagy Kínai Tűzfal mögött sok felhasználó még a Google Newst sem éri el, a legnépszerűbb szolgáltatások helyett csak azok kínai másolatát lehet használni. A Facebook, a Twitter vagy az Instagram eléréséhez VPN-re van szükség. Az internet elvben szabad tér mindenki számára, csakhogy a digitális világot egyre nagyobb és komolyabb erők uralják. Az internet valódi szabadságáért ma már nem csak a kormányok és a szolgáltatók szabályozásával, de a nagy cégek trükkjeivel is meg kell küzdeni. A digitális autonómiához rögös út vezet. Megmutatjuk, miért érdemes mégis végigjárni azt.
Mi az, hogy digitális autonómia?
A digitális autonómia viszonylag nehezen definiálható fogalom. Leginkább azt jelenti, hogy egy egyén vagy entitás önmaga rendelkezik arról, hogy mi történjen vele a digitális térben. Azt jelenti, hogy az internetezés vagy a szoftverek használata során egyedül az ő kezében van a döntés arról, milyen információhoz jut, milyen adatokat oszt meg, vagy ki láthatja a tevékenységét.
A digitális autonómiára nem csak az egyéneknek, de az országoknak, gazdasági szektoroknak, szervezeteknek is törekedniük kell. A digitális autonómiához megannyi program, készülék, szolgáltatás tartozik. Ezek egy része az egyéni felhasználókhoz, más része a kormányzatokhoz vagy vállalatokhoz, érdekcsoportokhoz kötődik.
Az egyéni felhasználók szempontjából az a lényeges, mennyire választhatnak szabadon az emberiség rendelkezésére álló digitális eszköztárból. Az ideális az lenne, ha mindenki egyformán részesedne a digitális javakból, ez azonban talán sosem lesz így. Íme néhány, az egyéneket érintő probléma:
- Alacsony szintű digitális írástudás: sokan hiába rendelkeznek megfelelő eszközökkel: kapnak ugyan adományként például telefont vagy internetelérést, ám annyira nehezen boldogulnak az alkalmazásokkal, hogy ez semmit sem segít rajtuk.
- Nincs hozzáférhető eszköz: egyes országokban sokan még a legalapvetőbb technológiához sem juthatnak hozzá. Nem elérhetők az okostelefonok, vagy a számítógépek csak bizonyos feltételek mellett működnek.
- Veszélyes internetezni: szankcionálhatják a böngészést, listázhatják a meglátogatott oldalakat.
Az érdekcsoportok és államok szempontjából az a fontos, hogy mennyire irányítja őket a digitalitás és mennyire urai ők maguk annak, ami történik velük.
Az Európai Parlament például vitairatot adott ki a digitális demokráciáróll. Ebben a dokumentumban kifejtik, hogy Európa sok területen hátrányban van Kínával vagy az Egyesült Államokkal szemben, hiszen:
- A világ vezető szoftverfejlesztő cégei között nincs európai.
- A vezető operációs rendszerek nagy részét nem Európában fejlesztik.
- Az elektronikai eszközök gyártásának csak apró töredéke zajlik a vén kontinensen.
A különböző cégek és érdekcsoportok számára az a fontos, hozzáférhetnek-e a munkájukhoz szükséges digitális eszközökhöz, illetve tudják-e megfelelően terjeszteni a saját digitális tartalmaikat, szoftvereiket. Ezen a területen is jelentős hiányosságokat tapasztalhatunk:
- Az Apple és a Google csak bizonyos appokat, és ezeket is csak jelentős költségek árán engedi be az áruházaiba.
- Egyes államok komoly cenzúrát vezetnek be. A Nagy Kínai Tűzfalon például VPN nélkül nem lehet keresztülhatolni, valamint külföldi tech cég nem is lehet jelen az országban - csak olyan fúziós cégek formájában, ahol a többségi tulajdonos kínai állampolgár.
- A piacok sokszor mindent vagy semmit alapon működnek. A nagyvállalatok, ismert márkák sokszor teljesen kiszorítják a piacról az alternatív megoldásokat.
Összefér-e a szabadság és a demokrácia?
A tökéletes digitális autonómia valószínűleg inkább utópia, mint reális jövőkép, hiszen a digitális világ egyensúlya nagyon törékeny. Az egyéni felhasználóknak kényelmes és egyszerű megoldásokra van szüksége. A tökéletes megoldások kifejlesztése drága. A rengeteg finomítást sokszor csak az olyan óriások engedhetik meg maguknak, mint a Microsoft vagy a Facebook. Minél nagyobb egy cég, annál nagyobb területet tud kihasítani a piacból, a végén pedig milliónyi eszközzel lesz képes uralni azt.
A nagy cégek sokszor az államok fölé magasodnak. Képesek szűrni az információkat, megváltoztatni a közvéleményt, esetleg anyagi nyomást helyezni bizonyos csoportokra és régiókra. Más esetekben viszont az óriások az államoknak hódolnak be. Több példa is volt rá, hogy egyes cégek igyekeztek jó viszonyt ápolni a diktatúrák vezetőivel, hiszen így újabb piacot nyerhettek a termékeik számára.
A folyamatok egymásra hatnak, és az óriási technológiai cégeket sem lehet egyértelműen bűnbaknak kikiáltani az egyenlőtlenségek vagy a cenzúra miatt. Őket azok a felhasználók és cégek tartják el, akik a profitszerzés vagy a kényelem érdekében az ő termékeiket választották. Sokszor ők is különböző kényszerek hatására döntenek így - például számukra csak olyan oktatás elérhető, amely az adott gyártók termékeire épít. Ám fontos tény az is, hogy a vezetői dontéshozás nagyban a cég formájától függ. Például ha az adott vállalat egy nyilvánosan kereskedő cég, akkor a fő célja a részvényesek profitjának maximalizálása.
A teljes szabadság tehát nehezen megvalósítható. Hol a technikai feltételek, hol a gazdasági környezet, hol az egymásnak feszülő érdekek gátolják azt, hogy ténylegesen bárki bármit elérhessen.
Törékeny egyensúly
A digitális világ törékeny egyensúlyi rendszer. A technológia valóban végtelen lehetőséget rejt, ezzel azonban nem mindig könnyű élni, viszont nagyon egyszerű visszaélni. Ahhoz, hogy a digitalitás ne forduljon ellenünk, szabályozásra van szükség.
A dark web a világháló egy olyan része, ahová csak a megfelelő tudás birtokában lehet belépni. A “sötét oldal”, vagyis a tor hálózat nem is annyira sötét. A rendszert katonai célokra hozták létre és ma is sokan használják, ha névtelenek szeretnének maradni a weben. Jelenleg tulajdonképpen egy teljesen autonóm része a hálózatnak, amely független az országoktól vagy a gazdasági hatalmaktól. Sokan használják fájlok és adatok megosztására, segítségkérésre vagy szivárogtatásra - de emellett akadnak olyanok is, akik visszaélnek az anonimitás adta szabadsággal.
A dark webre belépve nem csak feketén letölthető tartalmakkal vagy pikáns videókkal találkozhatunk. A sötét zónában bérgyilkosok és verőemberek, drogkereskedők és fegyvernepperek hirdetik magukat. De még a dark web használatának is megvannak a maga szabályai. A titkos oldalakra többnyire csak azok jutnak el, akik elég gyakorlott felhasználók ahhoz, hogy eltüntessék a saját nyomaikat.
A szerzői jogok védelme szintén fontos kérdés a digitális korban, hiszen a legtöbb elektronikus tartalom percek alatt könnyedén másolható. Hosszú távon nem fenntartható egy olyan rendszer, ahol bárki bármit szabadon használhat vagy elvehet. A helyzet elsősorban a szórakoztatóiparban kiélezett. A torrent és streaming oldalak megjelenésével sok felhasználó azt érzi, ingyen vagy nagyon olcsón van joga hozzájutni bizonyos tartalmakhoz.
Az illegális letöltések semmilyen bevételt nem termelnek a készítők számára. A Spotify és a hasonló streaming szolgáltatók általában csak nagyon alacsony összegeket fizetnek egy-egy letöltés után. A készítők azonban sokszor rá vannak szorulva arra, hogy megjelenjenek ezeken a platformokon, hiszen másképpen nem tehetnének szert kellő ismertségre. A szórakoztatóipar ezért mára átalakult: az előadók és készítők többnyire reklámbevételekből, a merchandise-ból, koncertek, show-k, performance-ok bevételeiből élnek. Az internet segít a tartalmak szinte korlátlan terjesztésében. Ahhoz azonban, hogy a szellemi termékek valóban hasznot hozzanak, komoly erőfeszítésre van szükség.
Nem könnyű a helyzet a szoftverek piacán sem. Az évek során egyre többen ismerték fel: a nagy gyártók, például a Microsoft vagy az Apple hatalmas erőfölényre tettek szert a piacon és mára akár egész államokat, iparágakat képesek függőségi viszonyba hozni. Egyes gyártók a készülékvásárlási szokásokat is képesek befolyásolni, ráadásul nagy cégek termékei sokszor a külső szemlélő számára átláthatatlan módon működnek. A Microsoft Exchange botránya is rámutatott, a nagy név nem feltétlenül garancia a biztonságra, de ide tartoznak még a "Zero logon" és az "ETERNALBLUE" incidensek is.
A különböző szabad szoftver mozgalmak jelentős része azért jött létre, hogy megtörje a nagy és komplexen működő vállalatok monopóliumát. Az egyik legismertebb ilyen mozgalom a GNU operációs rendszereké. A GNU egy teljesen szabad szoftvercsomag. A GNU alá tartozó szabad szoftverek forráskódja és minden adata elérhető, azokat bárki lemásolhatja, módosíthatja és tökéletesítheti, sőt, akár árulhatja is, anélkül, hogy az eredeti készítőket megjelölné. Feltétel azonban, hogy a továbbadás során is elérhetővé tegyen lehetőleg minden olyan információt, amely a szoftver futtatásához, módosításához, átírásához szükséges.
A GNU az elképzelések szerint nem egy vállalkozás, hanem egy közösség, amelynek tagjai a tudásukkal és a lehetőségeik szerint az adományaikkal segítik egymást abban, hogy közösen a lehető legjobb megoldásokat alkossák meg.
Minden szabadságot célzó mozgalom esetében érezhető viszont, ha nem szeretnénk, hogy az irányítás teljesen kicsússzon a kezünkből, muszáj valamilyen szabályozást bevezetni. Ez legtöbbször az államok, az Európai Unióhoz hasonló államközi szervezetek feladata.
Ha például az internet forgalma a dark webhez hasonlóan lazán ellenőrzött lenne, sokkal egyszerűbb lenne kábítószerhez vagy fegyverhez jutni, illegális, lopott vagy káros tartalmakat terjeszteni. A szabad szoftverek értékesítése azonban más, mint a nagy tech cégek termékeié. Ugyanis a szabad szoftverek esetében nem beszélünk klasszikus eladásról. Olyan esetek vannak csupán, hogy egy szoftver open source, tehát megvan hozzá a forráskód, de nem szabad szoftveres “copyleft” lincense alatt. Ennek van egy ingyenes, és egy olyan verziója ami fizetős, cserébe viszont több funkciót tartalmaz. Ilyen modellben működik például a Gitlab is.
Az állami vagy államközi szabályozás azonban sokszor problémás. Vannak esetek, amikor maguk az államok is az adott cég befolyása alatt állnak - nehezen elképzelhető például, hogy bármelyik európai állam megtiltsa az iskoláinak a Microsoft Word oktatását. Máskor az államok cselekedetei nem teljesen szolgálják a közösség érdekét. Az erős kínai cenzúra vagy az orosz függetlenedés sokszor arra sarkallja a szolgáltatókat, hogy igyekezzenek szembe menni az államok kéréseivel.
Mit tehetünk ma a digitális jövőért?
A digitális szolgáltatások mára a mindennapok részét képezik. Azt, hogy egy cég, állam, vagy felhasználó milyen szinten áll a munkája, szórakozása, tevékenysége digitalizációjában, sok minden meghatározza. A digitális autonómia így egy olyan dolog, amelyre mindenkinek egyformán törekedni kell. Három egyszerű lépéssel mindannyian sokat tehetünk azért, hogy szabadabb, igazságosabb rendszert élvezhessünk:
- Tanulj és hozz tudatos döntést! Önképzéssel és átgondolt felhasználói döntésekkel sokat tehetünk azért, hogy a nagy cégek befolyását csökkentsük. Független szoftverek használatával, helyes adatvédelmi beállításokkal, a megosztott információk kontrollálásával nem csak magunkat, de az egész közösség szabadságát védjük.
- Támogasd a közösséget! Nem csak anyagilag, de a tudás megosztásával, türelmes munkával, felvilágosítással is sokat lehet tenni azért, hogy a digitális világ szabadabban működjön. Blogcikkekkel, gyerekek korrepetálásával, aktív fórumos segítségnyújtással, programozással, hibák javításával is segíthetsz abban, hogy a digitális javak egyenlőbben oszoljanak el. Gyakran pedig munkával is tudunk támogatni: ugyanis sokszor adódi olyan helyzet, hogy hiányoznak fordítások, amiket technikai tudás nélkül is hozzá lehet adni. Ám valós akadály az is, hogy sokan azért félnek pl. Linuxot használni, mert félnek, hogy nincs aki segítsen, ha elakadnak - holott pont erre való a közösség.
- Helyezz nyomást a döntéshozókra! A Tile, vagy a Spotify panaszai eljutottak odáig, hogy az üggyel az amerikai szenátus is foglalkozzon. Ehhez hasonlóan más, lokális ügyek is nagy visszhangot kaphatnak, ha van, aki felhívja rá a döntéshozók figyelmét. Fontos, hogy a rendszerek átláthatóan, konszenzusos alapon működjenek. Ehhez szükség van az állandó vitára, a szektorok közötti párbeszédre is.
Kiberbiztonsággal foglalkozó cégként a digitális önrendelkezés számunkra az egyik legfontosabb szempont. Hiszünk abban, hogy a biztonsághoz az is hozzátartozik, hogy a kormányzatok, cégek vagy a digitális világ más szereplői semmilyen módon ne tudjanak függésbe vonni minket. Ezért törekszünk folyamatos vitára, ismeretterjesztésre minden fórumon. Kérdésed van? Tedd fel nekünk bátran!