2020 viharos év volt az internet biztonsága szempontjából, főleg azért, mert már nem csak a nagyvállalatoknak vagy a kormányoknak volt félnivalója. A veszélyeket minden felhasználó a bőrén érezhette. A legnagyobb kockázatokat ugyanis talán nem is a kártékony scriptek vagy az összehangolt kibertámadások, hanem a vélemények torzulása és a verseny csorbulása jelentette.
Az Egyesült Államok kongresszusa ezért meghallgatásra hívott négy nagy tech-vezetőt, akiknek arról kellett beszámolnia, mit tesznek azért, hogy igazságosan használják az internet erejét és a profit reményében ne fosszák meg a fogyasztót tudta nélkül a legalapvetőbb jogaitól is. Sundar Pichai (Google), Tim Cook (Apple), Mark Zuckerberg (Facebook) és Jeff Bezos (Amazon) válaszai megnyugtatóan hangzottak - bár a frázisok mögé nézve mindenkinek lehetnek kétségei.
Google: a felhasználó kontrollálhatja, mennyi adatot oszt meg
“Mindent megteszünk, hogy jelentősen megkönnyítsük a felhasználóknak az adataik kontrollálását.” - Ezt Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója válaszolta Val Demings republikánus képviselő kérdésére. A Google valóban bevezetett néhány újítást - az előbbi mondatot kissé mégis nehéz komolyan venni.
A legnagyobb baj talán a “jelentősen megkönnyítsük” szókapcsolattal van. Nemrég például kiderült, hogy több cég is nyilvánosan megosztotta, sőt kereshetővé tette a Google-naptárját, egyszerűen azért, mert a felhasználóknak nem volt világos, hogy a “bárki hozzáférhet” mit is jelent pontosan.
A Google tavaly ugyan indított egy kampányt - többek között ennek köszönhető, hogy ma már ki lehet kapcsolni a személyre szabott hirdetések mutatását. Ez azonban még nem azt jelenti, hogy pontosan átlátható lenne, mit is tudnak rólunk az egyes szolgáltatások, mint ahogy azt sem, hogy a személyre szabott hirdetések kikapcsolása után a keresőóriás leállna a tőlünk származó adatok gyűjtésével.
Ahogyan Andy Yen, a Protonmail bloggere fogalmaz: az, hogy a fogyasztók teljesen szabályozni tudják, ki juthat hozzá az adataikhoz, egyszerűen nem kompatibilis a Google üzleti modelljével. Ezzel nem is lenne gond, ha a Google termékek használata választás kérdése lenne. A felhasználó azonban nem mindig dönthet: a keresőóriás által nyújtott szolgáltatások annyira elterjedtek, hogy sok cég és vállalkozás a napi munkában is használja az eszközeiket.
Emiatt tehát egy ponton bárki könnyen arra kényszerülhet, hogy regisztráljon egy fiókot és elfogadja a felhasználási szabályokat - másképp nem tudna például hozzáférni a céges dokumentumokhoz vagy az ügyfél által küldött fájlokhoz. Többek között ezért igyekszünk a saját ügyfeleinket a szoftver gigászok termékei helyett inkább szabad szoftverek vagy nyílt forráskódú alternatívák felé terelni.
Az iOS App Store és az Androidra fejlesztett Google Play komoly versenytársak
“Olyan ez, mint az utcai harc. Meg kell küzdeni a fejlesztőkért és meg kell küzdeni a vásárlókért is.” - Tim Cook, az Apple vezérigazgatója az után fakadt ki így, hogy szóba került: az Apple alkalmazás-áruházának gyakorlata nem teljesen tisztességes.
A kijelentéssel az a legnagyobb probléma, hogy az iOS appok terén az Apple-nek gyakorlatilag monopóliuma van. A fejlesztők kizárólag az iOS App Store-on keresztül tudják árusítani a termékeiket, ráadásul az Apple viszonylag megkérdőjelezhető moderálási gyakorlatot tart fenn.
Az App Store-ba kerülő alkalmazások fejlesztőinek jelenleg 30%-nyi jutalékot kell fizetnie csak azért, hogy az általa készített szoftver elérhető legyen az iOS készülékeken. Ez hatalmas teher a fejlesztőknek, de a felhasználóknak sem túl előnyös. Ha valaki az Apple “beépített” megoldásaival szeretne versenyezni, egyből 30%-nyi profitot fizet a saját versenytársának.
Az Apple nem szeretné akadályozni az felhasználók hozzáférését az alkalmazásokhoz
A fentiek függvényében nehéz elhinni, hogy Tim Cook komolyan gondolta azt a kijelentését, hogy az Apple szeretne még nagyobb ablakot nyitni a világra és “lehetőleg minden applikációt elérhetővé tenni az AppStore-ban, nem pedig kitiltani onnan.”
A kijelentés több ponton is sántít. A 30%-os jutalék eleve sok vállalkozást kirekeszt a platformról, de a háttérben ennél is több bújik meg. Nemrég az Apple a saját részvényeseivel is vitába keveredett, miután a kínai kormányzat kérésére blokkolt néhány tartalmat a felhasználók elől.
Később a Protonmail fejlesztői is panaszkodtak: az Apple eltávolíttatott egy szövegrészt a cég VPN programjának használati utasításából. A szoftver készítői azt állították, a VPN szolgáltatás lehetővé teszi, hogy blokkolt weboldalakat jelenítsenek meg. A Protonmail ezután aggodalmát fejezte ki. Szerintük az Apple intézkedései segítik a totalitárius rendszerek kialakulását és fenntartását.
A Google szerint a személyiségi jogok alapvetőek
Sundar Pichai a kongresszusi meghallgatáson azt mondta: “Mindig is hittem abban, hogy a személyiségi jogok alapvetőek és mindenkit megilletnek.” Ez egészen különös, annak fényében, hogy a Google néhány éve még úgy gondolta: “A felhasználók nem hihetik, hogy életszerű, hogy a Google nem olvassa el a leveleiket.”
Bár többnyire nem arról van szó, hogy a vállalat dolgozói egész nap a Gmail felhasználók magán üzeneteit olvassák, de adatbányász eszközök használatával bizonyítottan sok információt nyertek ki privát levelekből. Sokan azt is gyanítják, a fejlesztőknek szánt eszközök, például a reCaptcha, a GoogleAPI vagy az Analytics is kémkedik a felhasználók után.
Aggályos a Google Chrome inkognitó módjának működése is. A “fekete ablakban” elvileg megtiltjuk a böngészőnek, hogy mentse a böngészési adatokat, maguk a meglátogatott weboldalak azonban továbbra is egy rakás információt képesek tárolni az inkognitóban érkezett látogatóról.
Nem csak az a baj tehát, hogy a Google behatol a magánszférába, de az is, hogy ezt sokszor úgy teszi, hogy a felhasználók, de akár még egy adott oldal vagy szolgáltatás tulajdonosai sem tudnak róla.
Csak a nagyok hibája?
Bár a fenti kijelentések és a hozzájuk kapcsolódó háttértörténetek nem feltétlenül festenek pozitív képet a nagy gyártókról, nem lehet kizárólag őket felelőssé tenni a helyzet kialakulásáért. Mi, felhasználók is tehetünk azért, hogy az internet szabadabb és kiegyensúlyozottabb legyen - például azzal, ha kiállunk a technológiai sokszínűség és biztonság mellett.
A szabad szoftverek használatával rengeteget tehetünk azért, hogy a netes piacon ne csak a legnagyobbak rúghassanak labdába. Ugyanígy fontos, hogy ha lehetséges, a munkatársainkkal vagy partnereinkkel történő közös tevékenységhez is etikus és biztonságos megoldást válasszunk. A titkosított fájlmegosztó vagy a megfelelően konfigurált csevegő alkalmazás nem csak az üzleti titkokat, de a felhasználók magánéletét is védi.
A piacot és a fejlesztéseket valójában mi, felhasználók finanszírozzuk - okos döntésekkel pedig még a legnagyobb óriásokat is kényszeríteni lehet rá, hogy tisztességesebb gyakorlatot kövessenek.