Zoom helyett Jitsi, Google Drive helyett zárt adattovábbítás, Slack helyett Mattermost, Facebook chat helyett Telegram… Miért ajánlunk folyton szinte “névtelen” megoldásokat a bejáratott rendszerek helyett? Ha a pénz nem számít, miért jobb a költséghatékonyabb megoldást választani? Vagy éppen miért mondjuk, hogy jobb a fizetős szoftver, ha ezernyi ingyenes verzióval találkozhatunk? Nézzük!
Ingyenes vagy fizetős?
Tegyük tisztába gyorsan. Nincsen ingyen ebéd és ingyenes szoftver sem. Valamilyen módon minden programért és szolgáltatásért fizetünk. Ha nem bankkártyával, akkor adatokkal, a figyelmünkkel, vagy éppen elköteleződéssel például.
Ha egy szoftver, alkalmazás használatáért nem kérnek pénzt, az általában a következő miatt szokott lenni:
[1.] Az alkalmazás készítője tesztel valamit. Lehet, hogy csak egy ötletet, a termék piacképességét, a közönség reakcióját. Nagyon ritkán tényleg bele lehet futni társadalmi vállalkozásban létrehozott szoftverekbe, ezeket gyakran tanárok vagy diákok készítik oktatási célra. De legtöbbször még ezek használatáért is kérnek valamit.
[2.] Az alkalmazás csak bizonyos felhasználóknak, például magánszemélyeknek ingyenes. Ilyenkor előfordulhat, hogy a szoftver forgalmat generál. Ilyen az, mikor egy játék célja pusztán az, hogy közben megnézzük a benne felbukkanó hirdetéseket is.
[3.] Hasonló eset, amikor az ingyenes verzió tulajdonképpen beetetés. Az otthon vagy az iskolában alkalmazott szoftver használata gyorsabban megtanítható a munkavállalóknak. Sok cég ezért a bevált szoftvert választja.
[4.] Az adatainkkal fizetünk. Rengeteg nagy értékű szolgáltatás azért lehet ingyenes, mert a használatáért cserébe adatokat gyűjt rólunk. A világ legnagyobb keresője már többé-kevésbé nyíltan vállalja: igyekszik minél több információt gyűjteni a látogatókról, ezzel pedig megkerülhetetlen szolgáltatóvá válni, például - de nem kizárólag - a hirdetők piacán.
A fizetős szoftverek ezzel szemben általában reklám-mentesek és szabadabban igazíthatók a céges igényekhez, mint a nyílt forráskódú változatok. Sokan azért ódzkodnak céges környezetben a nyílt forráskódú szoftver használatától, mert ezekhez általában erős informatikai támogatásra van szükség. Míg egy dobozost szoftvert gyakran egy operátor is tökéletesen üzemeltet, a nyílt forráskódhoz nem árt az informatikai háttér. Mi ezt ígyekszünk biztosítani, így lehetővé téve a függetlenebb, szabadabb működést.
Óriás vagy független?
Elég csak feltenni valakinek a kérdést: “Honnan érkeznek hozzád a vevők?” A legtöbb cégvezető valami ilyesmit fog válaszolni: “Főleg a keresőben találnak ránk. És hirdetünk a Facebookon.”
A Facebook és a Google mind a ketten rengeteg, kedvező árú hirdetési lehetőséget, marketing eszközt kínálnak. A kisvállalkozások akár néhány tízezer forintnyi költéssel is annyi potenciális vásárlót érhetnek el, hogy abból az egész havi forgalmuk kitermelődik. De vajon kinek jó ez?
A legnagyobb közösségi oldalon eleinte hirdetés nélkül is viszonylag jól meg lehetett élni. Plusz költségek nélkül, a semmiből is lehetett 20-30 ezer fős oldalakat, csoportokat létrehozni. Mára szinte lehetetlen organikusan ilyen hatást elérni. Anyagi befektetés nélkül sokszor még a legjobb tartalom sem kap elég nyilvánosságot.
Mi történhet akkor ezekkel a vállalkozásokkal, ha a Facebook egyszer csak úgy dönt, a kétszeresére vagy még magasabbra emeli a hirdetések árát? A legtöbben kénytelenek lennének fizetni, ha szeretnének talpon maradni.
A képlet nem csak a Facebookkal és a hirdetésekkel lehet igaz. Minél inkább ragaszkodunk ugyanannak a gyártónak a termékeihez, annál jobban ki vagyunk szolgáltatva a vállalatnak. Ezek a technikai óriások könnyen irányítani tudják az üzletünket, alakítani tudják a szokásainkat. Jó esetben ezzel csak további vásárlásokra kényszerítenek, például azzal, hogy fizetős frissítést adnak ki a programjaikhoz. Rosszabb esetben az üzleti döntéseinket is befolyásolni tudják.
A független fejlesztők termékei és a szabad szoftverek gyakran kiváló alternatívát jelentenek a nagyobb gyártók termékeivel szemben. A segítségükkel változatos környezet alakítható ki, anélkül, hogy egyetlen gyártó piaci helyzetén, döntésén, üzletpolitikáján múljon a siker.
Zárt vagy nyílt rendszer?
Ezzel zárt vagy nyílt forráskódú rendszerek előnyeivel és hátrányaival már többször foglalkoztunk. Az óriáscégek esetében a hírnév gyakran komoly csapda a biztonság szempontjából. Sokszor elhangzik érvként: “egy ekkora cég nem engedheti meg magának…” Néha azonban éppen ez a hamis biztonságérzet vezet a legnagyobb problémákhoz.
Míg a szabad szoftverek esetében a hibák felfedezésén egy egész közösség tud dolgozni, a zárt rendszerekhez csak a belsős fejlesztők férnek hozzá. Még akkor is, ha nem áll rosszindulatú támadás a háttérben, megtörténhet, hogy valamilyen sebezhetőség, biztonsági rés marad a szoftverekben. A nagy rendszerek feltörése, a kiskapuk kihasználása sokkal jobban megéri, mint a kevésbé elterjedt szoftverek gyengeségével való visszaélés.
A kisebb, független gyártók technológiájának használata sokszor anyagi értelemben is megéri tehát. A körültekintően alkalmazott szabadszoftverek és a változatosan felépített rendszerek csökkentik a kiszolgáltatottságot, ráadásul általában biztonsági szempontból is erősebbek.
A nagy márkanevek önmagában nem garantálnak megbízhatóságot és fair körülményeket. Ezeket a termékeket is csak gondos mérlegelés alapján érdemes alkalmazni. Elterjedt, dobozos megoldások helyett érdemes egyedi módszereket és szoftverparkot kiépíteni, ami sokat segíthet a biztonság megtartásában.