“Oroszország jogi és műszaki értelemben is felkészült arra, hogy lecsatlakozzon a globális internetről” - fogalmazott nemrég egy interjúban Dimitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnöke. A demokratikus internet miatt aggódó szakértők már régóta kongatják a vészharangot. A mostani bejelentés azt jelzi: az utolsó akadály is elhárult és Oroszország teljes cenzúrát képes bevezetni a Runeten, vagyis az internet orosz szegmensén belül.
Kínai recept ősi orosz fűszerekkel
A globális internetről való lecsatlakozás azt jelentené: megszűnik a Runet és a világháló közötti átjárhatóság. A Runet képes lenne biztosítani a belső hálózati kommunikációt, de nem lenne nyitott a világ többi része felé. Például nem lehetne külföldi weboldalakat vagy alkalmazásokat használni.
Erre a lépésre azonban kevés ország lenne képes. Az egyik ok a technológiai háttér hiánya. Ám Oroszországban ez nem jelent problémát. Ugyanis a Runet tulajdonképpen a II. világháború óta fejlődik viszonylag önállóan. Így az orosz internet jóval kevésbé függ az globális (amerikai) erőforrásoktól, mint a legtöbb ország hálózata.
A második problémát az jelentené, hogy egy ilyen intézkedés hatalmas felháborodást váltana ki a felhasználók körében, hiszen a legtöbb népszerű platform: a Google, a Twitter, és a Facebook is elérhetetlenné válhatnak. Oroszországnak erre is van megoldása: réges régen létrehozta a nagy közösségi oldalak és más szolgáltatások orosz alternatíváit. A Yandex nevű kereső a Google-t, a VKontakte nevű közösségi oldal pedig a Facebookot képes helyettesíteni.
Oroszoszág ráadásul más módon is segíti a leválást. A politikusok folyamatosan arra hivatkoznak: a Runetet állandóan kibertámadások érik, a “nagy amerikai fülek” pedig lehallgatják az oroszokat, és veszélyeztetik, valamint megsértik a lakosság privát szféráját - ami egyáltalán nem alaptalan állítás, hiszen a nagy tech cégek fő exportcikke mindenhol az adat. Ezt alátámasztandó: Oroszország látszólag rendszerszinten küzd a gyermekpornográfia és más sértő vagy ártó tartalmak ellen, ennek jegyében pedig sorra tüntet el weboldalakat. A megfelelő kormány-kommunikáció és a viszonylag jól működő alternatív programok tehát segítenek abban, hogy egy esetleges lekapcsolódás sokkal kisebb zúgolódást váltson ki a társadalomban és változtasson az amerikai tech vs. orosz tech cégek hatalmi egyensúlyán.
A Nagy Kínai Tűzfal
A kínai internet cenzúrája az egyik legnagyobb mértékű a világon. A távol-keleti országban nem lehet elérni a Google-t, a Facebookot vagy a Twittert, nincs Messenger, de még a Wikipediának is csak kínai változata létezik. A kínai neten számos külföldi oldalt, hírszolgáltatót blokkolnak. Így hát marad a WeChat csevegés, a iQiyi és a Youku videózásra, a Weibó pedig a mikroblogolásra.
Itt válik fontos tényezővé az, hogy Oroszország mindig is baráti kapcsolatot ápolt Kínával. Például a Huawei-botrány után megállapodást írtak alá a kínai céggel, hogy ezentúl közösen tegyenek a kiberterrozimus ellen. Érdekes módon pedig Moszkva számos intézkedése kísértetiesen hasonlít a kínai koncepcióra.
Az egyik ilyen intézkedés volt a bloggerek 2016-os korlátozása. Oroszország ekkor törvényben írta elő: a bloggereknek ugyanolyan követelményeknek kell megfelelniük, mint az újságíróknak. Ez azt jelenti: mindent meg kell tenniük azért, hogy ellenőrizzék az információk igazságtartalmát és jobban teszik, ha tartózkodnak a “felforgató” tartalmak közlésétől.
A másik, ennél nagyobb horderejű döntés az volt, hogy az összes internetszolgáltató csomópontjaihoz úgynevezett mélyreható adatcsomag-elemzési pontot (DPI) kell telepíteni. A DPI-k lehetővé teszik, hogy az állam a teljes internetforgalmat ellenőrizhesse.
Hogyan iktassuk ki a Facebookot?
Kínával ellentétben a Runeten a legtöbb nagy alkalmazás (Facebook, Twitter, Instagram, stb.) elérhető, az ország viszont aktívan tesz az ellen, hogy ezek jelentősége csökkenjen. Ennek az egyik módja a már említett alternatívák beiktatása és támogatása. A másik módszer, a szolgáltatók fokozatos ellehetetlenítése, sarokba szorítása. Egy 2016-os törvény előírja, hogy a mobilalkalmazások és a közösségi oldalak tulajdonosai, az orosz felhasználók adatait kizárólag oroszországi szerveren tárolhatják. Ennek jegyében a Roszkomnadzor (orosz tömegkommunikáció-felügyeleti hatóság) néhány hónapja eljárást is indított a Twitter és a Facebook ellen. Ugyanis a tech cégek megpróbáltak saját adatközpontot létrehozni, vagy szervert bérelni az országban. A két óriás viszont még nem lépett az ügyben. A probléma itt persze nem az adattárolással van, hiszen biztonsági szempontból előnyös ha az adatok a keletkezésük helyéhez közelebb vannak tárolva, az aggályokat ezen adatok felhasználása jelenti, hogy azokra milyen további szabályok vonatkoznak, vagy kik férhetnek még hozzá. Az adatok etikus használatáról viszont nem lehet kijelenteni, hogy a másik fél, a Big Tech, jobb lenne benne.
Fontos megemlíteni, hogy a Facebook és a Twitter is könnyen a LinkedIn sorsára juthat: ugyanis az üzleti közösségi oldalt azért tiltotta le az moszkvai tömegtájékoztatási és távközlési hatóság, mert megsértette a felhasználói adatok kezelésének szabályozását.
Az adattárolás egyébként is Moszkva egyik kedvenc területe. A távközlési cégeknek már 1995-óta olyan eszközöket kell telepíteniük a hálózatba, amelyek alkalmasak a teljes forgalom lehallgatására. A telekom cégeknek kötelező legalább fél évig megőrizni a csevegések és böngészések adatait, a metaadatokat pedig ennél is tovább, 3 évig tárolni kell. A nyilvános WiFi szolgáltatóknak kötelességük a felhasználók minden adatát összegyűjteni. Az adatok lekéréséhez nincs szükség bírósági végzésre. Az adatkezelők eljárás nélkül kötelesek átadni azokat a nyomozóknak.
Szorongatott tech cégek
A Runetet két nagy szolgáltató, a Yandex.ru és a Mail.ru uralja. Ezek papíron magáncégek, de jelentős állami befolyás alatt állnak. Oroszország nem szívesen engedné ki a kezéből ezeket a tech-óriásokat, azt viszont nem teheti meg, hogy tökéletesen izolálja a vállalatait. Ahhoz, hogy a Runet lépést tudjon tartani a “nyugati” fejlődéssel, szükség van az innovációra és a fejlesztésekre.
Éppen ezért ezeknél a cégeknél a kormány igyekszik csökkenteni a külföldi részvényesek számát. A Mail.ru esetében az orosz Sberbank vásárolt mintegy 20 százaléknyi papírt, három évvel későbbre pedig szintén 20 százaléknyi részesedést kért magának.
A Yandex esetében egy orosz üzletemberekből álló alapítvány az egyik legbefolyásosabb tulajdonos. Ők egyúttal egy aranyrészvény birtokosai is, aminek értelmében vétó joguk van, vagyis ellehetetleníthetik, hogy “nem kívánatos” külföldi cégek vásároljanak üzletrészt maguknak.
Gyarmatosítanak a Runet appok
A Vkontakte, a Yandex és más, orosz eredetű programok nem csak azért töltenek be fontos szerepet, mert kitöltenék az űrt a külföldi óriások esetleges betiltásakor. Az appokat a volt Szovjetunió területen élők is előszeretettel használják. A Vkontakte és társai nagy népszerűségnek örvendenek a szerb vagy ukrán fiatalok körében is.
A programok célja tehát nem csak az, hogy kiváltsák a globális appokat. Lehetőséget jelentenek a kormánynak arra is, hogy az ország fizikai határain túl is terjesszék a nézeteiket, és szimpatizánsokat nyerhessenek a felhasználók között - pont úgy ahogy teszik azt a világ nyugati részén is.
Szomorú adatok
2009-ben az orosz lakosságnak csak 20%-a volt rendszeres internethasználó. Az évtized végére ez a szám 70%-ra nőtt, mégis az internet szabadságát jelző mutatók folyamatosan romlottak. Az amerikai kormány által finanszírozott non-profit szervezet, a Freedom House elemzése szerint 2008-ban Oroszország 100-ból 47 pontot kapott kapott a teszten, ahol a sajtó- és szólásszabadságot legsúlyosabban korlátozók 100, az ezeket teljesen tiszteletben tartók 1 pontról indulnak. 2018-ra Oroszország 67 pontra rontotta a helyezését - ami lehet egy irányadó viszonyszám, de fontos, hogy a nézőpont nem feltétlen objektív.
Míg a Press Freedom Index szerint Oroszország 179 országból a 148. helyen áll, vagyis az egyik legmagasabb szintű cenzúrát működteti, miközben a törvények fokozatosan szigorodnak. Míg 2012-ben főleg drogkereskedelem vagy pornográfia gyanúja miatt zártak be weboldalakat, 2015-re az indokok között már “illegális összeesküvések szervezése” és a “sértő tartalom” is szerepelt. Mára a Duma (választott képviseleti és törvényhozói szerv) ennél is nyíltabban kommunikál. Oroszországban a “szélsőséges” oldalak is betilthatóak.
Miközben életbe lépett egy káromkodásokat szűrő rendszer is. Ennek értelmében nem csak az interneten, hanem bármilyen más médiumban sem szabad bizonyos kifejezéseket használni. Az interneten egy program automatikusan szűri ezeket szavakat, így várhatóan egy kicsit indulatosabb szöveg is elég lesz ahhoz, hogy legalábbis átmenetileg elnémítsanak egy-egy oldalt. A hurok várhatóan most, 2021-ben szorul meg végleg az oroszországi internet kommunikátorainak nyaka körül. Az államban idén választásokat tartanak. Az ezzel kapcsolatos rágalmak és álhírek szűrése valószínűleg remek indokot szolgáltat majd bizonyos fórumok átmeneti vagy végleges letiltására. A dolgok jelen állása szerint tulajdonképpen csak idő kérdése, hogy a Google-t vagy a Facebookot is komoly szankció sújtsa. Minél hatékonyabban sikerül kizárni a nagy szolgáltatókat az orosz kibertérből, annál valószínűbb, hogy a kontinensnyi ország gyakorlatilag észrevétlenül tud kiszállni a globális internetből - ami mindenképpen tech-történelmi pillanat lenne.