A vírusok olyan gyorsan terjedő programok, amelyek képesek egész rendszereket, cégeket romba dönteni, vagy legalábbis működésüket megingatni. Akárcsak az emberek esetében az influenza, a számítógépes vírusok is, egységről egységre terjednek, ennek módját pedig a vírus típusa határozza meg. A számítógépes vírus fajtái igen különbözőek lehetnek, közös bennük, hogy hatalmas károkat képesek okozni. Ismerjük meg őket!
Az Android egy Linux alapú, nyílt forráskódú rendszer. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a felhasználók maguk is hozzátehetnek vagy elvehetnek belőle, és úgy optimalizálhatják a rendszert, ahogyan szeretnék. Ha viszont ma telefont vásárol valaki, a legtöbb gyártó termékét úgy kapja kézhez, hogy a bootloader zárt állapotban van. Hiába nyílt forráskódú az Android, a bootloadert kinyitni csak egy Google által már “aláírt” verzióval lehet
Ahhoz, hogy az adatainkat biztonságosan tároljuk, el kell zárnunk azokat az illetéktelen behatolók elől. Erre a jelszószéfek a legjobb megoldások.
Az inkognitó mód a böngésző programok egyik funkciója. A legtöbb browserben a CTRL (Apple gépeken Command)+SHIFT+N vagy a CTRL+SHIFT+P billentyűkombinációkkal lehet előhívni. Az inkognitó mód azt jelenti, hogy a gép nem tárol visszakereshető információt a böngészésről. Ez azt jelenti, hogy ha bezárjuk a böngésző ablakát, a keresési előzményekben nem szerepelnek majd az általunk meglátogatott oldalak, törlődnek a böngészőbe telepített sütik, illetve a véletlenül elmentett jelszavak is. Az inkognitó mód azonban nem jelenti azt, hogy láthatatlanok lennénk az interneten.
“Nyugodj meg, szinte mindenki VPN-t használ!” - a Nagy Kínai Tűzfal mögött sok felhasználó még a Google Newst sem éri el, a legnépszerűbb szolgáltatások helyett csak azok kínai másolatát lehet használni. A Facebook, a Twitter vagy az Instagram eléréséhez VPN-re van szükség. Az internet elvben szabad tér mindenki számára, csakhogy a digitális világot egyre nagyobb és komolyabb erők uralják. Az internet valódi szabadságáért ma már nem csak a kormányok és a szolgáltatók szabályozásával, de a nagy cégek trükkjeivel is meg kell küzdeni. A digitális autonómiához rögös út vezet. Megmutatjuk, miért érdemes mégis végigjárni azt.
Firefox, Coursera, Dropbox - ez csak néhány program, amely a Rust nyelvet használja. A Rust viszonylag új keletű eszköz és alaposan megosztja a piac szakértőit is. Van, aki úgy gondolja, a Rust minimum a középhaladó, de inkább a gyakorlott programozók nyelve, mások éppen a könnyű kezelhetőség és a hibabiztos megoldások miatt szeretik. Lássuk, átveheti-e a Rust a C-család helyét, és miért olyan kedvelt a programozók körében.
“Az ön által használt verzió már nem támogatott.” - amikor a naponta használt program ezt a hibaüzenetet írja ki, az elsőre elég ijesztően hangzik. A sokadik ilyen jelzésre viszont az ember általában legyint. Minden működik, pont úgy, mint azelőtt, legfeljebb néhány újabb fájlformátumot már konvertálni kell, egy-két művelethez pedig át kell jelentkezni valamilyen másik szolgáltatásba. Hazánkban is sok vállalkozás használ úgynevezett legacy szoftvereket. Ezek valamilyen szoftver (vagy komplexebb szolgáltatás) elavult, már nem támogatott változatai. A legacy szoftverek sokáig remekül működnek. Ha viszont nem, akkor általában csőstül jön a baj. Lássuk, melyek a legacy szoftver veszélyei!
