“Bocs, az irodai gépről csak inkognitó módban tudom megnyitni!” “Erre nem merek rákattintani, majd inkognitó módban megnézem!” “Inkognitó módban nézem, akkor megúszom a reklámot!”
Az inkognitó módot sokan úgy kezelik, mint Harry Potter láthatatlan köpenyét. Ez alá bújva nyugodtan letudhatjuk a csínyt, utána pedig visszatérhetünk a szokásos világba. De vajon valójában láthatatlanok vagyunk-e? Lássuk!
Inkognitó - Tények és tévhitek
Az inkognitó mód a böngésző programok egyik funkciója. A legtöbb browserben a CTRL (Apple gépeken Command)+SHIFT+N vagy a CTRL+SHIFT+P billentyűkombinációkkal lehet előhívni. Az inkognitó mód azt jelenti, hogy a gép nem tárol visszakereshető információt a böngészésről. Ez azt jelenti, hogy ha bezárjuk a böngésző ablakát, a keresési előzményekben nem szerepelnek majd az általunk meglátogatott oldalak, törlődnek a böngészőbe telepített sütik, illetve a véletlenül elmentett jelszavak is. Az inkognitó mód azonban nem jelenti azt, hogy láthatatlanok lennénk az interneten.
Az inkognitó mód alkalmas arra, hogy ha olyan számítógépet használunk, amihez más is hozzáférhet, akkor magán a gépen ne látszódjon az, felhasználóként mi mivel is foglalkoztunk pontosan. Ez jól jöhet, ha például a családi gépen szeretnénk egy felnőttebb témára keresni, vagy egy barátunk gépén szeretnénk bejelentkezni mondjuk az egyetemi nyilvántartási rendszerbe. A tevékenységünket azonban nem lehet teljesen elrejteni. Bár az átlagos felhasználó valószínűleg nem fogja tudni, hogy hol kóboroltunk a neten, a hálózat üzemeltetője, az internetszolgáltató, sőt, akár kémprogramok is megfigyelhetik, merre járunk.
Az inkognitó módot használhatjuk akkor is, ha szeretnénk megnézni, milyen egy webhely vagy szolgáltatás, ha még nincs személyre szabva a számunkra. Egyes webáruházak például a saját, korábbi kereséseink alapján igyekeznek nekünk termékeket javasolni, de sokszor jobb akciókat találunk, ha e nélkül nézelődünk.
Az inkognitó mód akkor is jó opció, ha például repülőjegyet vagy szobát foglalnánk, vagy olyan oldalakon próbálunk vásárolni mint az Aliexpress vagy az Amazon. Ezek az oldalak sokszor a böngészőben elhelyezett cookie-k (sütik) alapján kalkulálnak árakat a számunkra, vagyis figyelembe veszik például, hogy korábban milyen összegekért vásároltunk. Az inkognitó módban ezek a sütik nem működnek, tehát valószínűleg a legolcsóbb vagy egy objektíven kedvező árat kapunk majd.
Az inkognitó mód segíthet abban is, hogy megszabaduljunk a zavaró hirdetésektől. Ha például kanapét szeretnénk vásárolni, a netes böngészés után könnyen azt vehetjük észre, mindenhol kanapék reklámjai jönnek szembe velünk. Ez idegesítő, de egyes termékek esetében akár kifejezetten kellemetlen is lehet. Inkognitó módban a remarketinghez vagy más, célzott hirdetéshez szükséges cookie-k nagy része törlődik, így jóval kisebb eséllyel kapunk nem kívánt tartalmakat.
Miért nem teljes így a biztonság?
Az inkognitó módnak sok, teljesen kézzelfogható hátránya van, vagyis inkább olyan jellemzői, amelyekkel jobb tisztában lenni:
- Az inkognitó módba kapcsolt böngésző és a “sima” böngészőablakok könyvjelzősávja megegyezik. Tehát amit inkognitó módban ide elmentünk, az később is megmarad.
- Ha bejelentkezünk a saját jelszavunkkal és e-mail címünkkel vagy felhasználó nevünkkel valamilyen szolgáltatásba, az továbbra is követhet bennünket. A Gmail például tipikusan ilyen.
- A keresősáv továbbra is adhat javaslatokat a korábbi kereséseink alapján. Tehát, amikor valamit elkezdünk a keresősávba gépelni, azt a program automatikusan kiegészítheti a korábbi tevékenységünk alapján. Ez a funkció azonban kikapcsolható.
- A beállításoktól függően a böngésző átadhat bizonyos adatokat a weboldalaknak. Megadhatja például a böngészés helyét, tehát a keresőben ennek megfelelően kapunk adatokat.
Inkognitó módban hajlamosak vagyunk túlzottan magabiztosan viselkedni, pedig az adataink nincsenek annyira biztonságban, mint ahogyan azt általában gondoljuk. Íme néhány böngészős tévhit:
- Torrentezéskor az inkognitó mód nem véd meg attól, hogy az internetszolgáltató le tudja követni, milyen tartalmakat töltöttünk le.
- A munkahelyünk akkor is meg tudja nézni, milyen oldalakat nyitottunk meg, ha inkognitó módban dolgoztunk.
- A letöltések az alapértelmezett letöltési mappába kerülnek és nem törlődnek, ha bezártuk a böngészőt.
Miért nem elég, ha inkognitó módot használunk?
Attól, hogy az inkognitó módot használjuk, az eszközünk IP-címe még nem változik. Ez az általunk meglátogatott oldalakon nyomot hagyhat és az internetszolgáltató követni tudja, milyen tevékenységet folytattunk az adott gépen. Ha például inkognitó módban jelentkezünk be valakinek a Facebook-fiókjába, az a gépünk IP-címét ki tudja olvasni a bejelentkezett eszközök közül.
Sokáig tartotta magát az az állítás, miszerint: "A helyi hálózat üzemeltetői is láthatják, hogy milyen oldalakat nyitottunk meg az adott gépről, illetve milyen időpontban tettük azt." Manapság azonban egyre több böngésző használ "DNS over HTTPS", vagyis a DNS lekérdezések is titkosítottan mennek (ahogy jobb esetben a sima webes forgalom is a HTTPS révén). Ebben az esetben pedig a helyi hálózat üzemeltetője csak azt látja, hogy milyen IP címre csatlakoztunk egy weboldal esetén, viszont ez sok esetben nem azonosítja egyértelműen a weboldalt magát, mivel sokan üzemeltetnek úgynevezett load balancer-eket, vagy CDN-t, ami sok weboldalt szolgál ki ugyanarról az IP címről.
Ám mivel vannak kivételek, előfordulhat, hogy ha munkaidőben inkognitó módból próbáljuk megnézni a privát e-mailjeinket, ugyanúgy bajba kerülhetünk, mintha “normál” böngészőmódban próbálkoznánk.
Jobb, ha névtelen levelet sem pusztán az inkognitó módból adunk fel, az e-mail szolgáltatók ugyanis szintén képesek azonosítani, milyen gépről, honnan érkezett egy adott üzenet.
Az inkognitó mód csak a számítógépen tárolt adatok egy részét rejti el. Mindenképpen diszkrétebb megoldás, ha olyan gépen böngészünk, amelyeket mások is használhatnak, sőt, akkor is jó megoldást jelent, ha úgy érezzük, egy oldal túl sokat tud rólunk, például remarketing hirdetést szeretne küldeni. Nem alkalmas viszont arra, hogy teljesen láthatatlanná tegyük magunkat a weben.
Milyen biztonsági intézkedéseket tehetünk az inkognitó mód mellett?
Ha nem szeretnénk, hogy az általunk meglátogatott webhelyek túl sokat tudjanak rólunk, az egyik legjobb módszer, ha VPN-t használunk. A VPN, vagyis virtuális magánhálózat elrejti az általunk használt gép IP címét, így a meglátogatott oldalak akár úgy is érzékelhetik, hogy más országból böngésszük a tartalmat, mint ahol valójában tartózkodunk.
Ha a digitális lábnyomunkat szeretnénk csökkenteni, használhatunk olyan keresőmotort is, amely kevésbé követi nyomon a tevékenységünket, mint a Google. A DuckDuckGo például jóval “udvariasabban” kezeli a webes aktivitásunkat, mint a legnagyobb keresőóriás - funkcióiban ugyan kicsit más, mint a keresőóriás, de például rendelkezik olyan nagyon is szerethető funkciókkal, mint például "!yt" keresés, amivel azonnal Youtube-on keres, tehát a "!valami" kombinációval céltudatosabban intézhetjük a kereséseinket, ha erre van igény. Amiben viszont elmarad a Google-től, azok a releváns keresési találatok, amiben valóban kevésbé jó (még).
Léteznek különböző AdBlocker és cookie menedzsment kiegészítők is. Ezek használatával néhány esetben meg lehet akadályozni, hogy a különböző szolgáltatók kövessenek bennünket. Ezek a programok képesek bizonyos időközönként automatikusan törölni az eltárolt adatokat. Ezzel nem csak személyes adatainkat védhetjük, de memóriaterületet is felszabadíthatunk. Fontos azonban megjegyeznünk azt is, hogy sok esetben sokszor maguk az AdBlockerek azok, amik megviccelik a felhasználót, mert számos AdBlocker áll szerződésben különböző reklám szolgáltatóval, s míg bizonyos reklámokat valóban blokkolnak, addig az említett szerződött partnerekét átengedik.
Épp ezért érdemes AdBlockert is körültekintően választani: ilyen megbízható AdBlocker például a uBlock Origin, ami megbízható és működik minden népszerű böngészőben.
Érdemes rendszeresen frissíteni a böngészőt és időről időre törölni a cookie-kat és a keresési előzményeket is. Érdemes csínján bánni a böngésző bővítményeivel is. Ezek közül csak a feltétlenül szükséges eszközöket használjuk! Az egyik legbiztonságosabb módszer azonban az, ha betartjuk a szabályokat és nem járunk tilosban az interneten. A túlzottan vakmerő böngészésnek komoly következményei lehetnek, vaskos büntetések, munkahelyi felelősségre vonás, de akár komoly bírság formájában is. Érdemes körültekintőnek lenni és ezeket elkerülni.