Az internet szabad. Ezt bárki könnyen hangoztathatja, amíg nem tűnt el az oldala a keresőből vagy nem tiltották le a hirdetési fiókját a Facebookon. Van, akit ennél is nagyobb kár ér. Az úgynevezett deplatforming során a nagyvállalatok egyszerűen kitiltanak bizonyos termékeket a rendszerükből. Így tűnt el hosszú időre az összes androidos telefonról az Element nevű csevegőapp, de lett már blokkolás áldozata a Reddit vagy az állítólag Trump elnökségét szolgáló Parler is. A deplatforming elsőre erős védekezésnek tűnhet. A valóságban azonban nagy veszélyeket rejt magában.
Hogyan definiálnád az internetet?
Az internet egy globális számítógépes hálózat - e cikk olvasói valószínűleg valami ilyesmit válaszolnának a kérdésre. Nem mindenki gondolkodik azonban ilyen tudatosan. Rengeteg felhasználó számára az internet egyet jelent például a
- Böngészővel (mondjuk a Google Chrome-jával)
- Egy közösségi oldallal (legyen ez pl. a Facebook vagy az Instagram).
- Azzal a világgal, amit könnyen meg tud jeleníteni a telefonon, tableten (amihez applikációkra lesz szüksége, például a Google Play-ből vagy az AppStore-ból)
- Esetleg a keresővel (ez megint a Google nagy valószínűséggel)
A Zero IT Lab-nél igyekszünk elkerülni a szoftver-óriások termékeinek használatát, de még mi magunk sem tudunk teljesen kimaradni ezekből a folyamatokból. Mi is megnyitjuk a Facebookot, keresünk a Google-ban, bonyolítunk Skype-hívást a partnereinkkel, ha más lehetőségre nem nyitottak. Más piaci szereplők számára még nehezebb a helyzet. Vannak, akiknek az egész értékesítési stratégiájuk a Facebookra épül, esetleg a keresőmarketing és a SEO hozza a forgalom nagy részét. Az appokat valamilyen platformon értékesíteni kell; egy blog vagy videónapló csak akkor ér valamit, ha az emberek látják is azt.
Miért aggályos a deplatforming?
A deplatforming azt jelenti, egy vállalkozás nem hajlandó bizonyos termékeket megjeleníteni a saját felületein. A jelenség nem a big tech sajátja. Vegyük például a sarki vegyesboltot. Elképzelhető, hogy az üzlet megharagszik a város másik végén található pékség tulajdonosára és többé nem hajlandó eladni a termékeit. A pékség ezzel elveszíti a piaca jelentős részét és szerencséje van akkor, ha a bolt nem olyan új kifli-beszállítót választ, aki a pórul járt sütöde közvetlen konkurenciája.
A nagy cégek “deplatformolása” is így működik. A Parler nevű Twitter-konkurencia csevegőappot például a Google, az Apple és az Amazon Web Services is eltávolította a saját felületeiről. Nem csak az app elérését, de azt a felhő-infrastruktúrát is megszüntették, amin a termék maga nyugodott. Az Avast bloggere ezzel kapcsolatban kijelenti: a deplatforming nem azt jelenti, hogy valakit kitiltanak a teljes internetről. Egyszerűen csak annyira eltüntetik, ellehetetlenítik, hogy ne legyen látható. A deplatforming azért aggályos, mert jogilag nehéz belekötni (hiszen miért ne dönthetné el egy cég, hogy kinek biztosítja a saját maga által fenntartott infrastruktúrát), hosszú távon mégis azt jelenti, egy terméket gyakorlatilag leradíroznak az internetről.
Az deplatforming jelentőségét talán az AppStore működése példázza a legjobban. Az iOS operációs rendszert használó eszközökre kizárólag az AppStore-on keresztül lehet alkalmazást letölteni. Az egyetlen mód, hogy más, külső appokat is használjunk az úgynevezett “jailbreak”, vagyis az operációs rendszer feltörése. Ezzel azonban rengeteg kockázat - többek között a gyártói garancia elvesztése - jár.
Ha valamelyik fejlesztő szeretne jelen lenni az alkalmazásával az összes platformon (és ezzel például jelentős reklámbevételt termelni), kénytelen teljesíteni az Apple követelményeit. Egy esetleges deplatformolás esetén pedig még kerülőúton sem igazán tud visszakapaszkodni a régi helyére.
Röviden: ők szerkesztik az internetet
Bár az internet szabad, mégis vannak, akik szerkesztik azt. A tech cégek keze túlnyúlik az egyes államok vagy államközi szervezetek hatáskörén. Különböző eszközökkel képesek blokkolni, eltéríteni az információáramlást, pénzügyi, vagy egyéb módszerekkel ellehetetleníteni a konkurenciát, sőt, jelentős szerepük van a gazdasági folyamatok irányításában is. Az Amazon például képes kiszorítani a “hagyományos” üzleteket bizonyos piacokról.
Ez viszont azt jelenti, a big tech bizonyos értelemben az államok és a törvények felett áll. A közelmúlt politikai botrányai is bizonyítják, a vállalatok ma már képesek politikai nyomást is gyakorolni. Senki sem jár jól azonban, ha túl sok hatalmat hagyunk a big tech kezében.
A kulcs a felhasználóknál van
A kialakult helyzetért természetesen nem csak a nagyvállalatok felelősek. Nagy szerepe van benne a felhasználói tudatosságnak, vagyis inkább annak hiányának - ezt pedig akár lustaságnak is nevezhetjük. A big tech egyik legnagyobb erőssége, hogy kényelmes szolgáltatásokat nyújt, ezért sokan nem terveznek váltani, vagy tudatosabban követni a tevékenységüket.
Bár a Google, az Apple vagy a Facebook az élen járnak, ez szerencsére nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincsen konkurenciájuk vagy alternatívák helyettük. Mindig van választás. Azért, hogy kiegyensúlyozottabb internetet használhassunk, mi magunk is tehetünk.
- Keressük a tech óriások alternatíváit! A szabad szoftverek használatával független fejlesztőket támogatunk, ráadásul sokszor diszkrétebb és biztonságosabb megoldást kapunk, mint a folyton kémkedő “nagyok” esetében.
- Ne alapozzunk a big techre! Tegyünk meg mindent azért, hogy a cégünk működése ne egyetlen platform kénye-kedvén múljon. Kommunikáljunk és értékesítsünk több csatornán! Ha kell, használjunk akár offline eszközöket, dolgozzunk a közösség erejével.
- Ne fogadjuk el azt, amit elénk tesznek! Olvassuk el és értelmezzük a felhasználási feltételeket! Módosítsuk az alapértelmezett beállításokat! Tájékozódjunk több forrásból!
Sok kicsi sokra megy és a saját felelős döntéseink is komoly jelentőséggel bírnak, még ha a látszat nem is teljesen ezt mutatja. A rendszerhez azonban komolyabb kényszerítő erőre is szükség lehet. Az egyik legfontosabb, hogy a tech cégek is kényszerítve érezzék magukat a különböző trösztellenes és a piacot szabályozó törvények betartására.
A ProtonMail bloggere mindenkit arra biztat, írjon levelet a parlamenti és európai parlamenti képviselőjének, és kérje őt például a Digital Market Act, a digitális piac szabályozását célzó törvény támogatására. Felelős informatikai cégként mi pedig arra biztatunk mindenkit, döntsön tudatosan és segítsen ebben másoknak is. Az internet szabadsága mindannyiunk szabadsága. Tartsuk napirenden!