10 biztonsági hiba, amit majdnem mindenki elkövet a digitális térben

2020-09-29 11:26


A biztonság néha egy hajszálon múlik. Egy rossz helyen készült fotó, vagy egy túlságosan egyértelmű jelszó is elég ahhoz, hogy végzetesek legyenek a következmények. Van néhány hiba, amit mindannyian elkövetünk, ezek kivédésére pedig már mérnöki megoldások is születtek. Egyetlen védvonal sem lesz azonban száz százalékos, ha mi magunk engedjük be a támadókat a kapuk mögé. Lássunk 10 olyan dolgot, amely bármelyikünkkel megtörténhet  - pedig elkerülhető lenne. 

1. Túl gyenge és hanyagul kezelt jelszavak


Szinte minden biztonságról szóló cikk kiemeli, hogy a jelszavakat és a belépési adatokat mindig titkosan és bizalmasan kell kezelni. Ennek ellenére rengeteg a visszaélés és a hiba ezen a téren, a kétfaktoros bejelentkezés és egyszeri belépési azonosítók nem fognak tudni mindentől megvédeni. 

Az erős jelszavak használatára még mindig fel kell hívni a figyelmet

Íme néhány tipikus “jelszóbűnözés”:

  • Túl gyenge jelszó: Ha rövid, egyszerű, gyenge jelszót használunk, azt akár egy bruteforce vagy szótári támadás során is fel lehet törni.
  • Ugyanaz a jelszó mindenhol: a jelszavak meglepően gyakran szivárognak ki. Lehet, hogy a kedvenc internetes játékunknál nem okoz gondot, ha más is használja a fiókunkat. Nagyobb a baj, ha az állandó jelszóval az email fiókunkat cselezi ki. 

  • Túl ritkán frissített jelszó: Előbb-utóbb szinte minden jelszó kitudódik, esetleg elfelejtkezünk róla és beírva hagyjuk egy idegen számítógépen. Ha viszont időről időre frissítünk, sok kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat.

A legnagyobb problémát általában az jelenti, hogy a felhasználók nehezen tartják észben a belépési adatokat. Erre jelentenek megoldást a különböző jelszó széfek. Ezek a programok biztonságosan tárolják az adatokat, anélkül, hogy azokhoz mások is hozzáférhetnének. Ilyen a Bitwarden, a KeePassXC vagy akár a LastPass.  (A bitwardenhez akár mi magunk is üzemeltethetünk szervert a maximális transzparencia érdekében!)

2. Webes szerkesztők, konverterek használata


Vannak egyszerű műveletek, például egy kép PDF fájllá alakítása, vagy egy fotó szerkesztése, amihez sokan valamilyen webes szolgáltatást használnak. Érdemes viszont ezekkel a megoldásokkal csínján bánni. Egyes alkalmazások például hozzáférést kérhetnek a gépen tárolt összes adatunkhoz, vagy burkoltan engedélyt kérnek arra, hogy az általunk feltöltött fájlokat publikálják, módosítsák vagy áttekintsék. 

Ezekre az egyszerű feladatokra sokszor akár ingyenes program is elérhető, de a különböző nyílt forráskódú szoftverek is nagyon költséghatékonyak és a folyamatos webes feltöltést igénylő szoftvereknél lényegesen biztonságosabb alternatívát jelenthetnek. 

3. Feltört és bizonytalan forrásból származó programok használata


A bizonytalan forrásból származó programokkal rengeteg káros alkalmazás, vírus kerülhet a gépre - arról nem is beszélve, hogy ezek használata etikátlan. Ma már szinte minden fontosabb szoftvernek létezik ingyenes alternatívája, ha pedig nem találunk ilyet, sok elérhető havidíjas, bérelhető konstrukcióban, esetleg olcsóbb változatban is. Érdemes inkább ezeket a megoldásokat választani. 

4. Érzékeny és intim adatok továbbítása


“Sose írj e-mailben olyan információt, amelyet nem osztanál meg egy képeslapon is.” Nagyjából így hangzottak az első, széles körben is használható email kliensek használati utasításai. Ma már ennél jóval megengedőbbek vagyunk, az üzenetek is titkosított csatornán, erős jelszóval védett fiókokból továbbíthatók a legtöbb esetben. 

Mégis érdemes körültekintőnek lenni azon a téren, hogy mit osztunk meg az interneten, illetve milyen adatokat tárolunk egyáltalán digitálisan egy adott eszközön. Az érzékeny adatok megosztása és tárolása nagyon sok problémát jelenthet. Ha például egy bosszús ex-partner közzéteszi az intim fotóinkat, az könnyen az állásunkba is kerülhet.

A baj ellen védekezhetünk, ha bekapcsoljuk azokat a funkciókat, amelyekkel távolról is törölni és zárolni tudjuk a készülékeket. A legbiztosabb azonban, az ha érzékeny adatokat csak abszolút szükség esetén osztjuk meg "need to know" alapon, vagyis csak azokkal akiknek tényleg szüksége van rájuk.

5. Meggondolatlan posztok


Az web 2.0 korában már mi magunk is szinte bármit, bárhol megoszthatunk. Ez nagyon jó lehetőség, de egyben nagyon veszélyes is. A megosztásokból óhatatlanul digitális lábnyom képződik, és akár csak a nyilvánosan hozzáférhető, általunk közzétett adatokból is meglepően pontos kép rajzolható rólunk. 

Egy véletlenül befotózott képernyő is okozhat bajt.

Biztonsági szempontból is érdemes mérlegelni, milyen tartalmakat osztunk meg. Sokszor egy gondatlanul készített selfie háttere lehet árulkodó, esetleg az okozhat bajt, ha felhívjuk a figyelmet arra: elhagytuk a várost és a cég többi tagjával konferencián vagyunk. 

6. Privát e-mail cím és hozzáférések használata


Tegyük a szívünkre a kezünket: mindannyiunkkal előfordult, hogy elküldtünk saját magunknak e-mailben egy dokumentumot a “benti gépről”, hogy még legyen időnk elolvasni. Ugyanígy elfordul, hogy valaki a saját felhő-tárhelyére tesz fel valamit vagy a privát e-mail címével regisztrál valamelyik szolgáltatásba. 

Ez nem csak nem elegáns megoldás, de komoly baj forrása is lehet. A privát eszközeink ugyanis általában kevésbé védettek, mint a vállalati felszerelés. Ráadásul a privát hozzáférésünkkel jóval több helyen és veszélyes helyzetben fordulunk meg. Jobb betartani a céges fájlmegosztási szabályokat, még ha az elsőre kényelmetlennek is tűnik. 

7. Nem megbízható linkek, weblapok és szolgáltatások használata


Online kaszinók, nyereményjátékok, fájlcserélők, chat alkalmazások és társkeresők… Rengeteg weboldal működik a szürke zónában. Ezek egy része adatokat lop, kémkedik, vagy pénzt próbál kicsalni a felhasználóból. 

Érdemes körültekintőnek lenni, és nem kattintani a túl jól hangzó ajánlatok, túl izgalmas címek, nagy akciót igénylő webshopok linkjeire vagy az e-mailben érkező, gyanús szolgáltatások hivatkozásaira. Sőt, a gyanús e-mailt már megnyitni sem érdemes, hiszen (amennyiben nem ideális beállitásokat használ a levelező kliensünk) már a levél megnyitásakor is betölthet veszélyes hivatkozásokat, követő kódokat.

8. Gyanús adathordozó használata


Néhány könyvtárban vagy fénymásoló szalonban, de egyes irodákban is előfordul, hogy a helyiségben talált pendrive-okat egy kosárban gyűjtik és mindenki úgy használja őket, mint a céges bögréket: csak kivesz egyet és ott hagyja, ahol eszébe jut. 

Pedig a pendrive-ok, CD-k, külső winchesterek használtánál éppen olyan körültekintőnek kellene lenni, mint a weboldalak látogatásánál. Nem tudhatjuk, egy ismeretlen adathordozó nem tartalmaz-e valamilyen káros szoftvert, illegális programot, oda nem illő tartalmat. Pendrive-ból csak is megbízhatót használjunk, lehetőség szerint titkosított filerendszert alkalmazva.

9. Elvesztett eszköz és adathordozó


Az elveszett laptop, telefon, pendrive vagy külső winchester komoly gondokat okozhat. Érdemes komolyan venni ezeket a problémákat, és mindenkinek jelezni, ha megtörtént a baj. Bármilyen eszközt veszítettünk is szem elől, próbáljunk meg mindent megtenni a károk enyhítése érdekében:

  • Ha lehetséges, töröljük távolról az eszköz adatait. (De ne feltételezzük, hogy ez mindenképpen sikerült!)
  • Változtassunk jelszót és jelentkezzünk ki a felhasználói fiókjainkból - ez távolról is megtehető. 

  • Jelezzük a problémát - sokkal jobb az elején védekezni, mint később szembesülni a következményekkel. 


10. Nyilvános hálózat használata


A nyílt WIFI-hálózatokon keresztül érhetik támadások az eszközeinket, ezt a saját eszközeink megfelelő karbantartásával és a biztonsági frissítések telepítésével előzhetjük meg. A másik gyakori veszélyforrást az úgynevezett "man in the middle" támadások jelentik, ahol egy támadó rögzíteni vagy akár módosítani is tudja az eszközünk és egy távoli végpont közötti olyan kommmunikációkat amik nem titkosított csatornán keresztül történnek. Ezt úgy célszerű megelőzni, hogy megbizonyosodunk róla, hogy minden érzékeny kommunikáció titkosított (és authentikált!) csatornán (mint például HTTPS) keresztül zajlik.

Az előzőek mellett, ha nyílt wifi-t használunk, általában mindenki számára nyitott helyen, vonaton, kávézóban, váróteremben vagyunk - ilyenkor az is előfordulhat, hogy minden behatolás nélkül egyszerűen a képernyőnkről leolvasva, vagy a beszélgetéseket lehallgatva tudnak meg rólunk érzékeny adatokat. ("shoulder surfing")

A nyilvános hálózatot jobb csak újságolvasásra, menetrend ellenőrzésre használni

A biztonság sokszor nagyon kevésen múlik. Az igazán jó rendszerhez azonban nem csak a gépek, hanem a felhasználók is hozzátartoznak. Az együttműködés és figyelmesség a biztonságos munkavégzés egyik alapfeltétele. Éppen ezért nem csak tökéletesen védett hálózatok, titkosított csatornák vagy a jól felépített szoftveres háttér kialakításában igyekszünk segíteni - fontosnak tartjuk a felhasználók segítését, képzését, végighallgatását is. Hisszük, hogy jó kommunikációval és közös munkával a legnagyobb bajok könnyedén megelőzhetők. Fordulj hozzánk bizalommal!