COVID-19 appok a világ körül: a vírus és a mobil eszközök

2020-08-13


A koronavírus terjedése sok mindent átírt az informatika történetében. A digitális oktatás bevezetésével olyan családok is számítógép-felhasználók lettek, akik egyébként legfeljebb a legszükségesebb szolgáltatásokkal, játékokkal találkoznak. Kulcsfontosságúak lettek a belépő szintű eszközök is: gyakran a tablet vagy az okostelefon jelentette a család egyetlen kapcsolatát a világgal. Ezzel párhuzamosan egy másik irányban is zajlott a fejlesztés. A mobilkészülékek a hálózatkutatásban és a kontaktus-felderítésben is főszerepet játszottak. 

A hálózatkutatás és az előrejelzések

A hálózatkutatás azt vizsgálja, hogyan, milyen kapcsolatokon keresztül terjed a vírus a közösségekben. Ennek segítségével számos kalkulációt és előrejelzést is lehet készíteni. Egy-egy ilyen hálózatos térkép meg tudja mutatni, mennyi társadalmi érintkezéssel mennyire csökkenthető a megbetegedések száma, vagy éppen mekkora növekedéssel kell tervezni. 

Ezek a kalkulációk a járvány kezdetén csupán feltételezéseken alapultak. A járművek forgalma, a népszámlálási adatok, a munkaügyi jelentések alapján nagyjából meg lehetett becsülni, kinek hány emberrel volt kapcsolata a napja során. Ahhoz azonban, hogy később pontosabban lehessen követni, mi történik, jobb adatvételre volt szükség.

A társadalmi távolságtartás idején nem lehet a hétköznapok szokásainak alapján számolni

A különböző egyetemek és kutatóintézetek számos kérdőívvel igyekeztek felmérni a helyzetet, ezek viszont alacsony hatékonyságúak:



  • Az online kérdőívet csak azok töltik ki, akik rendszeresen használnak olyan csatornákat, ahol a kérdőív megjelenik.

  • A kérdőív kitöltéséhez magasabb szintű digitális írástudás szükséges - illetve olyan készülék, amelyen a kérdőív kényelmesen használható.

  • Fennáll az öncenzúra veszélye. A “Maradj otthon” szlogen hatására sokan igyekeznek szépíteni az adatokon, vagy akaratlanul is fals információt adnak meg.


Egyértelmű volt, hogy a kutatáshoz ez a szintű, teljesen önkéntes és felhasználói beavatkozást igénylő adatszolgáltatás már nem lesz elég. A mobileszközökön alkalmazható, automatikus adatküldés azonban számos problémát megold. 

Mit tud a mobiltelefon?

A világon ma már az emberek több mint fele rendelkezik mobiltelefon előfizetéssel. Az (olcsó) okostelefonok már az internetezés belépő szintű eszközévé váltak, vagyis nagy eséllyel a szegénységben élők, a fejlődő országok lakói, vagy a gyerekek is ilyen készülékkel tudnak elsődlegesen az internetre kapcsolódni. Feltételezhetjük tehát, hogy mobiltelefonja mindenkinek van, aki nagyjából átlagos körülmények között él, aktív és cselekvőképes, az rendelkezik valamilyen, legalább egyszerű készülékkel, amely a személyes tárgyai közé tartozik. 

A koronavírus elleni küzdelemben használt alkalmazások nagyjából háromféle módon hasznosították a technológiát:

  • Állami kontaktuskövető alkalmazásokat jellemzően azokban az országokban használtak, ahol erős az államhatalom, vagy valamiért nehezített az internetelérés. Az adatszolgáltatás itt nem önkéntes, a megfigyelés a telefon helyadatai vagy cellainformációi alapján történik. 

  • Decentralizált kontaktusvizsgálatot az alkalmazás önkéntes telepítésével lehet elérni. Az országok általában arra kérik (vagy veszik rá) a területükön tartózkodókat és az állampolgárokat, hogy telepítsenek egy alkalmazást. Ezek általában Bluetooth technológia segítségével, illetve a készülék helyadatai alapján szolgáltatnak információt. Meg tudják mondani, merre járt a megfigyelt személy, vagy kivel került kapcsolatba, akinek a telefonján szintén kontaktusfigyelő volt.

  • A telefon operációs rendszerébe épített tracking az Apple és a Google közreműködésével zajló projekt. A gyártók direkt az Android és iOS operációs rendszerekbe integrálnák a megfigyeléshez szükséges eszközöket, majd lehetővé tennék a kormányoknak, hogy saját kontaktuskövető programot építsenek az adatok felhasználásával. A beállítás egy frissítéssel kerülne a már meglévő készülékekre. Az ígéretek szerint a program teljesen anonim lenne, az adatok titkosított csatornán áramolnak majd. 


Hogyan működik a gyakorlatban?

Ezek az alkalmazások jól néznek ki a tervezőasztal mellett, de “az élet” néha felülírja az elképzeléseket. A központosított megfigyelést sok ország aggályosnak tartja. Nemzetközi szervezetek is úgy látják, fennáll a veszélye annak, hogy az adatokat nem csak a koronavírus megállításához használják. Az adatvédelmi törekvések annyira erősek, hogy a norvég GPS és Bluetooth alapú Smittestopp appot határozatlan időre felfüggesztették. 

A nemzetközi szervezetek is aggódnak az adatok biztonságáért, hiszen az egészségi állapottal kapcsolatos információk nagyon érzékenyek

A decentralizált appok egyik nagy hátránya az alacsony penetráció. Az app letöltéséhez adatforgalomra és digitális ismeretekre van szükség és persze elkerülhetetlen a felhasználó együttműködése. Ezekek a megoldásoknak az alkalmazásához rá kell venni a felhasználókat arra, hogy használják az appot. Ebben az egyik legsikeresebb jelen pillanatban Izland. A Rakning C-19 app telepítésével és egy teszt eltűrésével elkerülhető például a külföldről beutazók 14 napos karanténja. A programot jelenleg az izlandi piac 38%-a használja. 

A szingapúri hatóságok a TraceTogether nevű, decentralizált applikációt használják. Ehhez kidolgozták, majd nyílt forráskódúvá tették a BlueTrace protokollt. Ez a módszer segít megfelelni a lehető legmagasabb szintű adatvédelmi követelményeknek. A módszer annyira sikeres, hogy több állam, így Csehország és Ausztrália is ilyen módszerrel dolgozó koronavírus követő appot hozott létre. 

További érdekességek:

  • Egy bangladesi telekommunikációs cég azt tűzte ki célul, hogy a világ minden tájáról gyűjtsön adatokat, így egyre nagyobb valószínűséggel képes megmondani, ki került kapcsolatba fertőzött személlyel.

  • A kolumbiai CoronApp letöltőinek a kormány ajándék internetelérést biztosít. A programot már több mint egymillióan használják. Nemzetközi szervezetek azonban jelezték: több adatvédelmi sérülékenység is rontja az app biztonságát.

  • Szaúd-Arábia COVID appjában a felhasználó egy chatbotnak is felteheti a kérdéseit a vírusról.
 Bahrein alkalmazása képes jelezni az egészségügyi hatóságnak, ha a karanténban lévő személy elhagyta a számára előírt környezetet. 


A magyar applikáció

A Magyarországon jelenleg két applikáció működik hivatalosan is. A VirusRadar egy koronavírus-kontakt követő alkalmazás. Ez 14 napig gyűjt adatokat automatikusan a közeli (szintén VírusRadar appal felszerelt) készülékekről, amelyek 2 méteres körzetében legalább 20 percet eltöltöttünk. Az app Bluetooth technológiát használ. Nem tárolja a felhasználó személyes adatait, csak a telefonszám és egy azonosító szám kapcsolódik az adatokhoz. 

Ha valaki az app használói közül igazolt fertőzötté válik, szabadon dönthet arról, megosztja-e az adatait a közösséggel. Ekkor az appban rögzített közeli készülékek tulajdonosai értesítést kapnak arról, hogy találkoztak egy regisztrált fertőzöttel. 

A HKR (Házi Karantén Rendszer) azok számára készült, akik hatósági házi karanténba kell, hogy vonuljanak. Ezeket az embereket a 14 napos megfigyelés alatt a rendőrség ellenőrizné. Az arcfelismerést és helymeghatározást használó applikációval kiváltható a napi látogatás, ez jelentős energiát szabadít fel. 

Mi lesz a vírus után?

Rengeteg applikációra mindössze 14 napig, a karantén időszakában van szükségünk. Más programokat csak akkor kell telepíteni, ha idegen országba látogatunk. Ezek az alkalmazások viszonylag sok adattal dolgoznak - még akkor is, ha ezeket titkosított csatornán és lehetőleg anonimizálva továbbítják. 

A Legacy státuszba került, elhagyott, leállított applikációkat célszerű a használat után eltávolítani

Ha már nincs szükségünk az alkalmazásra, érdemes eltávolítani a nem használt szoftvereket! Ha tehetjük, csak a hivatalos forrásból származó appokat töltsük le - ügyeljünk rá, hogy megbízható, tanúsítványokkal rendelkező programot használjunk! Jó, ha meggyőződünk róla, pontosan miyen technológiával, ki és milyen célra kér információkat tőlünk - a valós idejű helyadatokat például ne adjuk ismeretlen csoportok kezére!

Jó, ha a kollégáink figyelmét is felhívjuk arra, a koronavírus appok esetében is lényeges szempont, hogy körültekintően válasszanak. Social engineering szolgáltatásaink segítségével szívesen teszteljük és előzzük meg az akaratlan adatszivárogtatást, nem csak a koronavírus miatti helyzetben, az átlagos mindennapokon is. 

Biztonságban, mégis hálózatban? Keressünk megoldást együtt!